Már a legkorábbi társadalmakban megfogalmazódott az igény, hogy az idő határtalan folyamát mérhető keretek közé szorítsák. Az első naptárak létrejöttében még a mindennapi élet tapasztalatai játszottak meghatározó szerepet. A későbbiekben ezeket a tapasztalatokat egészítették ki, vagy váltották fel a csillagászati megfigyelések. A mai naptár ősét a monda szerint a Rómát alapító Romulus király alkotta meg. Ez a naptár 10 (29 és 30 napos) hónapból, mindössze 295 napból állt. Majd a második király, Numa Pompilius (i.e.700 körül) vezette be a 12 holdhónapból álló holdévet. Ennek eredménye, hogy a IX. hónapunk szeptember és a X. hónapunk az október, amely a latin 7. és 8. elnevezéséből ered, mert a két hónap közbeiktatásával a nevek elcsúsztak. Ekkor már 355 napból állt egy év. A föld 365 napos keringési ideje miatti 10 napos hiányt úgy korrigálták, hogy kétévenként február 23. és 24. között betoldottak még egy hónapot. A korrekció a mindenkori hatalom joga volt, és az önkényes és sokszor szakszerűtlen beavatkozások eredményeként i. e. 47-re a felhalmozódott hibák miatt a naptár már több hónapnyi csúszást mutatott.
I. e. 46-ban Julius Ceasar az alexandriai Szoszigenészt bízta meg a naptári hibák kijavításával. A tudós a Hold járásától független 365 és ¼ napos napévet vette alapul, a napok száma immáron 365 napban határozta meg, négyévente pedig szökőnapot iktatott be. A Julianus-naptár már jobban megközelíti a csillagászati értéket, ami 365,242198 nap. Az új naptár eltérése a tényleges keringési időtől körülbelül 11 perc, amit a császár nem tartott jelentősnek, ám ebből a XVI. századra jelentős különbség alakult ki. A 1578-ban XIII. Gergely pápa kezdeményezésére a naptár újabb reformjára került sor. Felkérésére az olasz Aloysius Lilius és az angol Christophorus Clavius csillagászok dolgozták ki azt a naptárt, amelyet 1582-ben vezettek be, és Gergely-naptár néven mind a mai napig ismeretes.
Az álló- és fekvő formátumú egyedi fényképes fali- és asztali naptárak A/4-es és A/3-as méretben készítjük, 7 (oldalanként 2 hónap) és 13 lapos (oldalanként 1 hónap) változatban.
I. e. 46-ban Julius Ceasar az alexandriai Szoszigenészt bízta meg a naptári hibák kijavításával. A tudós a Hold járásától független 365 és ¼ napos napévet vette alapul, a napok száma immáron 365 napban határozta meg, négyévente pedig szökőnapot iktatott be. A Julianus-naptár már jobban megközelíti a csillagászati értéket, ami 365,242198 nap. Az új naptár eltérése a tényleges keringési időtől körülbelül 11 perc, amit a császár nem tartott jelentősnek, ám ebből a XVI. századra jelentős különbség alakult ki. A 1578-ban XIII. Gergely pápa kezdeményezésére a naptár újabb reformjára került sor. Felkérésére az olasz Aloysius Lilius és az angol Christophorus Clavius csillagászok dolgozták ki azt a naptárt, amelyet 1582-ben vezettek be, és Gergely-naptár néven mind a mai napig ismeretes.
Az álló- és fekvő formátumú egyedi fényképes fali- és asztali naptárak A/4-es és A/3-as méretben készítjük, 7 (oldalanként 2 hónap) és 13 lapos (oldalanként 1 hónap) változatban.
Méret | Oldalak száma | Képek száma | Ár |
A/4-es | 13 | 13 | 6499 Ft |
A/4-es | 7 | 7 | 3499 Ft |
A/3-es | 13 | 13 | 9750 Ft |
A/3-es | 7 | 7 | 5250 Ft |
Válasszon naptár típust!
Álló naptár, álló képpel |
Álló naptár, négyzet képpel |
Fekvő naptár, névnapos |
Fekvő naptár, fekvő képpel, számos |
Asztali naptár |